Szilveszter+Újév
Úúúú, sziasztok!
Hol is kezdjem...Na jó, talán itt.
Elég későn vacsiztunk, utána viszont a nagymamámmal előástuk a régi parókámat, majd töltök fel róla képet, csak előbb át kell másolni a gépre. A hosszú, színes, punkos hajtömeg eléggé furán csüngött a fejemről. A fufruja előremeredt kétoldalt, mintja valami elefánt lennék :). Ezért aztán kutakodtam egy kicsit, és mit találtam? A mamám hajfixáló, fényesítő, büdösítő hajlakkját! Jókislány révén (XD) elkezdtem igazgatni a színkupacot, aztán fujkodtam. Hááát, mondjuk életemben először csináltam ilyet, az tény, a haj szerintem nagyon jó lett, és még jól is állt :) . A bökkenő csak az volt, hogy a homlokomat és a szemüvegemet (!) is vastag, bűzlő réteg fedte. Hát ez van. Na igen, aztán lecsúszott egy tincs, visszaraktam és őrülten elkezdtem permetezni rá a löttyöt, gondolván már úgy is mindegy, akkor legalább a hajam legyen tökéletes! Aztán egy egész fújásnyit belefújtam - véletlenül persze - a bal szemembe.,,Vááááááá" hangulatom lett tőle, ami nálam igazán sokmindent jelenthet, de ez esetben a megoldókulcs ,a francba" érzés volt. Vízzel gyorsan kimostam (még jó, hogy a fürdőszobában voltam éppen), és belebámultam a tükörbe, amiből egy színesfejű, a lakktól enyhén vöröses szemű bohém lány nézett rám vissza. És akkor elgondolkodtam, és az jutott eszembe, hogyha nem lennék ilyen béna, akkor nem is én lennék, ez viszont, ilyen formába gondolva megmosolyogtatott, erőt adva ahhoz, hogy folytassam alkotó - vagy fújtató - munkámat. Teljesen meg voltam elégedve a végeredménnyel, ami jó ézéssel töltött el :)
Amikor végeztem, bevonultam a szobába, lefeküdtem az ágyra, és olvastam. Egészem hajnali háromnegyed 5-ig, amikoris betrappolt hozzám egy nagy moha. Ami persze nem moha volt, hanem a nagymamám, méregzöld pizsiben. Azonnal ágyba parancsolt. Mit volt mit tenni, ágyba bújtam. Na de, nem ilyen egyszerű, nem hagyom magam! Előkaptam a telóm, a paplan alatt még elküldtem pár üzit, időjárást néztem... Elvoltam. Aztán végülis negyed 6-kor végleg kidőltem, leraktam a telóm, és elaludtam. Ez volt a tegnap/ma hajnal.
Ma viszont 1-kor keltem, kész volt az ebéd, mindenki rám várt, ráadásul vendég is volt - anyukám pasija. Reggel - illetve délután - az ágyban ránéztem a telómra, tök sok SMS, üzi jött. Ebédeltünk, és most megint itt vagyok, és nagyon tetszik a blogolás!
Na mennem kell ellátni szerkesztői feladataimat a kétszemélyes szerkesztőségben!!! :)
Hali